2019.10.22.
Elérkezett a hazautazás napja.
Tudtátok, hogy Lisszabontól az Azori olyan messze van mint Budapesttől Afrika?
 |
| Joao Paolo: Csááá! |
Nekünk a hazaút két napra van szétdarabolva, mert nem szeretünk korán kelni, így ma a déli géphez jöttünk ki. Bő huszonöt perccel a jelzett idő előtt kanyarodtunk a reptérhez, mert a szállástól tankolással együtt húsz perc volt az út.
Ez alatt a kilenc nap alatt mentünk összesen 930 kilométert és eltüzeltünk 66 eurónyi üzemanyagot. Szeretem a dízeleket, megéri azt bérelni.
Úgy terveztem, hogy a 11:30-as GoRentaCar-os randi előtt megállok valahol és nem szívatom a fiukat az egyébként baromi drága reptéri parkolódíjjal. Sajna félreállni nem volt sehol lehetőség, így gondoltam lépésben körbe megyek és kihajtok a túlsó végen és keresek valami ingyen dekkoló helyet. De a fiúk gyorsak voltak, ketten is kiszúrták a befelé hajtó kocsinkat és már távolról intettek, hogy ne sorompózzak.
Ketten voltak kinn, mindketten mosolygós fiatalemberek. Az átvevőnek elmekegtem, hogy a jobb oldali tükör nem korrekt, nem mindig zárja vagy nyitja a gép. Mondtam nekik, hogy nem zúztam le, és parkolás közben sem volt módja senkinek ezt tennie, tehát ez van. A srác csak mosolygott és megköszönte hogy jeleztem. Leszereltem a telefontartómat, és a kamerás visszapillantótükrömet és elbúcsúztunk.
Jó fickók ezek.
A terminálban elmentem egy selfcheckin automatához, hogy teszteljem a tegnap igencsak kacskaringósan megszerzett beszállókártya jóságát.
A gép simán köpte, semmi kifogása nem volt. Rajta volt a két ingyenesen megszerzett economyXtra hely.
A reptér üres, ember alig. Szerintem a személyzettel együtt nem vagyunk ezren.
Kicsi is a reptér a szekun kívül is, de a szekun belül egyszerűen mini. Ami nem mini az a két helyi aranybánya árlistája.Mocskosul el vannak szaladva árakkal.
A túl korai kocsileadás azért történt, mert már le volt levelezve a leadási idő, amikor ezt a lisszaboni gépet mintegy harminc perccel hátrébb tolták. Lusta voltam az autóra időpont módosítást kérni. Az átvételkor rákérdezett a srác hogy jó ez az időpont? Akkor nem lusta voltam, hanem birka így nem kértem egy 12:30-as leadást.
Ezen a reptéren bőven elég a gépindulás előtt másfél órával kint lenni. Mondjuk a Ryan checkinnél állt egy jó hosszú sor, ami nem nagyon haladt. Dehát a gép addig csak nem megy el, amíg ott állnak az utasai...
Én igen korán fel tudtam adni a nagypogyómat, ami most már súlyban is elérte a nagy minősítést. A felvevő hölgynek bégettem, hogy Budapeszt, Budapeszt, not Liszbon, mert nem akarom hazáig újra látni. A pogyó egyébként 22 kiló , mert tele van azori kézműves sajttal. Remélem Lisszabonban nem az én sajtomat fogja zabálni egy rakodó brigád.
A szeku három sorral üzemelt, nagyon gyorsan átjutottunk.
Ennek is volt egy érdekessége. Az egyik biztonsági ember egy korom fekete óriás volt. Annyira de annyira fekete volt, hogy szerintem egy árva fénysugár sem pattant le róla. Olyan volt amilyennek a Spektrum tévében a fekete lyukat ábrázolják.
Azt nem értem, hogy hogyan vert gyökeret az Azorin? Itt nincsenek színesek, maximum light verzióban. Világoskreol. Az a max.
Beszállókapu.
Két sor, az egyik hosszú, a másik én. Jól helyezkedtem.
Adom a személyi és selfchekines cetli kombót, amikoris a szkennelésre aszongya az computer, hogy tü-dűűűű. Nem a jókedvű pling hallatszik, hanem a lehangoló tü-dűűű. Van hozzá nagy piros X -is, mert rálátok a monitorra. Ismerem ezt a jelzést Gran Canariáról. Mindjárt jön a félreállítás, keresztre feszítés, az "add ide a 12 eurót", nincs ingyen extra...
A tüdű gépkezelő ránéz Gabira és anélkül hogy látta volna a papírját őt már a néven szólítja. Elkéri a cetlijét - persze az is piros X-es. Nézem ahogy járkál fel alá a hölgy monitorán a kurzor, miközben sebesen nyomkodja a billentyűzetet. Mennek a gyors ablakváltások, majd két vastag enter és az ismételt cetli szkennelés plingekben végződik.
Öröm és bódottá.
Kényelmes tespedésben töltöttünk több mint két órát Lisszabonig. Az a plusz pár centi az ülések távolságában nagyon sokat jelent.
A gépen egy kicsit bőségesebb adag ennivalót adtak, gondolom az délközeli időpont miatt. Sajna az újhullámos szendvics, ami már kenyérmentes nem nagyon ízlett. Helyesbítek:nagyon nem ízlett. Kinézete, állaga és íze alapján gumilepedőbe csomagolt frissen kaszált parlagfű volt. Kiegészítőként azért kaptunk még egy mikroguriga sajtot, kekszet és csokit.
Lisszabon megközelítésekor nagyon jó szögben érkeztünk. Az ablakra tapadva láttam, ahogy az érkező gépek besorolnak egymás mögé a leszálláshoz. Nincs nagy távolság köztük.
Lisszabon megközelítésekor nagyon jó szögben érkeztünk. Az ablakra tapadva láttam, ahogy az érkező gépek besorolnak egymás mögé a leszálláshoz. Nincs nagy távolság köztük.
19 fok. Az emberek nagy pufi kabátokban rohangálnak, mi meg egy sima pólóban.
A metro fél hatkor nagyon tele van.
A portugálok metrója elér a repterükig. Hja, könnyű nekik - a reptér benn van a városban.
A szállásunk az Entre Campo megállónál van, nekünk nagyon tetsző környezetben. A metróállomás kijáratánál egy ötsávos körforgóban örvénylik a forgalom. Felette kétszáz-kétszázötven méteren dübörögnek el a leszálló gépek.
Lemálházunk és elballagunk várost nézni, na meg vacsizni.
A nagy forgalom és a pár percenként eldübörgő gépek ellenére csend van. Hülyén hangzik, de csend van. Gondolom annak köszönhető, hogy nagy terek vannak a házsorok között. A Campo Grande a szélein az Andrássy útra hasonlít, de olyanra aminek a közepére egy tréfás óriás betolta a Városliget egy száz méter széles csíkját.
A langyos időben sokan sétálnak az utcán, vagy sokan tartanak nyugodt léptekkel a céljuk felé. Mindenhonnan a biztonság, a nyugalom és az elégedettség sugárzik.
Egy kis utcában van Frankie "hot dogozója".
Ezt néztem ki már otthonról. Az utcában egymás mellett három vendéglátóhely.
Korán van, még csak este fél nyolc, vendég alig. Az egyik hosszú pultos bárban a három vendég és a pultos is a tévében zajló focimeccset nézi. Időnként fülrepesztő hangerővel elszáll odafenn egy nagy gép. Ez a kisebb utca azért felerősíti ezt a zajt. Mi az égre kapjuk a tekintetünket és követjük a gépeket a szemünkkel, a helyiek már csak minket néznek. A repülő nem olyan érdekes, mint a két idióta, aki a sarkán forogva próbál mobillal lefotózni egy gépet.
Frankie etetője nagyon jó. Fiatalos, pörgős hely.
Csinos fekete lányok szolgálnak fel, a nyitott konyhában két fehér - vagy sötét fehér - fiatalember készíti a csicsás hotdogokat.
A végeredmény izléses és finom. Ne egy lyukas kiflire gondoljatok amibe a hentes beletolt egy csirkevirslit! Ez azért más. Ime.
Szállásunk a Le Jardin egy igazi luxus kecó.
Lemostuk az út porát annyi forró vízzel, amennyitől a Tejo egy centit apadt.
Ennyi lenne a mai.
folyt itt
A portugálok metrója elér a repterükig. Hja, könnyű nekik - a reptér benn van a városban.
A szállásunk az Entre Campo megállónál van, nekünk nagyon tetsző környezetben. A metróállomás kijáratánál egy ötsávos körforgóban örvénylik a forgalom. Felette kétszáz-kétszázötven méteren dübörögnek el a leszálló gépek.
Lemálházunk és elballagunk várost nézni, na meg vacsizni.
A nagy forgalom és a pár percenként eldübörgő gépek ellenére csend van. Hülyén hangzik, de csend van. Gondolom annak köszönhető, hogy nagy terek vannak a házsorok között. A Campo Grande a szélein az Andrássy útra hasonlít, de olyanra aminek a közepére egy tréfás óriás betolta a Városliget egy száz méter széles csíkját.
A langyos időben sokan sétálnak az utcán, vagy sokan tartanak nyugodt léptekkel a céljuk felé. Mindenhonnan a biztonság, a nyugalom és az elégedettség sugárzik.
Egy kis utcában van Frankie "hot dogozója".
Ezt néztem ki már otthonról. Az utcában egymás mellett három vendéglátóhely.
Korán van, még csak este fél nyolc, vendég alig. Az egyik hosszú pultos bárban a három vendég és a pultos is a tévében zajló focimeccset nézi. Időnként fülrepesztő hangerővel elszáll odafenn egy nagy gép. Ez a kisebb utca azért felerősíti ezt a zajt. Mi az égre kapjuk a tekintetünket és követjük a gépeket a szemünkkel, a helyiek már csak minket néznek. A repülő nem olyan érdekes, mint a két idióta, aki a sarkán forogva próbál mobillal lefotózni egy gépet.
Frankie etetője nagyon jó. Fiatalos, pörgős hely.
Csinos fekete lányok szolgálnak fel, a nyitott konyhában két fehér - vagy sötét fehér - fiatalember készíti a csicsás hotdogokat.
A végeredmény izléses és finom. Ne egy lyukas kiflire gondoljatok amibe a hentes beletolt egy csirkevirslit! Ez azért más. Ime.
Szállásunk a Le Jardin egy igazi luxus kecó.
Lemostuk az út porát annyi forró vízzel, amennyitől a Tejo egy centit apadt.
Ennyi lenne a mai.
folyt itt